1832.Chris eseményekkel teli napja után hazaérkezett.Fejében még az előbb hallottak jártak amikor belépet a nappaliba, ahol elég bizarr látvány fogadta.
Cornelia egy férfi ölébe ült a kanapén , kezével véres ingét markolta miközben szája a torkára tapadt.Nagy kortyokba nyelte áldozata vérét.
Chris a vér illatától és látványától hangosan nyelt egyet.
-Megvárhattál volna a vacsorával-mondta Chris.Ő nem lepődött meg a látványon.Chris mindig is ember vért ivott és egy pár éve már Cornelia is azon élt.Számára ez mindennapos dolog volt.
Cornelia lassan felemelte fejét, majd Chris felé fordult.Szeme vérvörös volt, szája körül maszatos volt a vértől, álláról kis cseppekbe csöpögött.
-Bocsi-mondta őzike szemekkel-de ez itt már kezdett nagyon idegesíteni.Csak így tudtam elérni, hogy végre befogja-biccentett a férfi felé aki félelemtől kikerekedett szemmel nézte őket és halkan hörgőt.
Chris leült a férfi jobb oldalára és egy mosolyt villantott Cornelia felé.
-Te lány-sóhajtott-miért van az hogy nem tudok rád haragudni?!
Cornelia válaszképp csak vigyorgott, majd vissza fordult a férfi torkához és újra belemélyesztette a fogait.Chris követte a példáját.Pár perc se telt bele mire szárazra szívták a férfit.
1878.
-És akkor még csodálkozol miért kaptad azt a nevet-mondta Lexi Corneliának.
-Azért mert megöltem Damiant meg a csatlósait...nem nagy szám-vonta meg a vállát.
-Hát szerintem igen is az.Egyedül kicsináltál 8 vámpírt-mondta Chris ámulattal a hangjába-de amúgy is, te is tudod, hogy nem csak emiatt az egy tetted miatt hívnak a vámpírok Blood Rippahnak.
Cornelia önelégülten elmosolyodott.Nem azért gyilkolt, hogy hírnevet szerezzen vele, de azért tetszett neki ez a helyzet.
-Blood Rippah..hmm..,,vér gyilkos"-ízlelgette a szót-ez tetszik.Hát ha akarnak akkor hívjanak így.Ha úgy vesszük ez az énem, aki hidegvérrel öl, aki az embereket semmibe veszi és aki szarik az életre végül is egy teljesen más személyiség.Miért ne kaphatna egy nevet?!-mosolygott.
-Hát ja miért ne-értett vele együtt Lexi.-Akkor most Blood Rippah vagy de mind tudjuk, hogy ez csak pár évig tart.Szóval mikor kapjuk vissza Corneliát?
-Nem tudom.Nekem most ez így jó.2 évvel ezelőttig 20 éven keresztül éltem állatvéren, nem voltam brutális, nem tiszteltek...
-Éreztél-vágott közbe Chris.Cornelia rámeredt.Igen akkor még érzett, nem úgy mint most.Aro annyi idő után újra feltűnt az életében, felidézte a múltat amit Cornelia nem tudott elviselni, rettentően fájt neki .Így hát elnyomta az érzéseit.És így lett ez a szörnyeteg belőle.
-Nossss igen.De az érzések gyengéknek valók, és én nem akarok gyenge lenni.De ezt most ne vegyétek magatokra-nézett barátaira.-Amúgy is azt hittem ezt az énemet is szeretitek.
-Igen, persze, szeretjük.Hisz nagyon klassz az amiket csinálsz, de néha viszont ijesztő is.
-Pontosan-helyeselt Lexi-nincs bajunk azzal amilyen vagy csak nekünk néha kicsit sok amit csinálsz.
-Nos, pedig jó lesz ha meg szokjátok.Mert egy darabig még nem tervezek vissza térni az érzelmek világába.
1931.
Lexi és Chris New York utcáján álltak és Corneliát keresték.
-Jobb lesz ha minél előbb megtaláljuk mielőtt valami nagy hülyeséget csinál-fordult Chris Lexihez.
-Ahogy őt ismerem már rég csinált valamit-válaszolta.-Ezt nem hiszem el 40 éven keresztül önmaga volt.A rendes, jószívű, törődő Cornelia-Lexi Chrissel együtt felkuncogott-na oké azért akkor is voltak stikliei és nem ő a jó minta képe de érted, hogy mit mondok.Mikor Edwarddal járt igaz, hogy embereket öltek de legalább érzett, hisz szerelmes volt Edwardba.És most...
-Értem mit akarsz mondani-nézett rá együtt érzően-40 éven keresztül senki nem hallott Blood Rippahról, de most hogy Edward szakított vele, nem tudta elviselni a vele járó fájdalmat és elnyomta az érzéseit-Chris felsóhajtott-Blood Rippah visszatért.
1965.
-Ez atom jó buli volt-lépett be a kis kávézóba Garrett.Chris, Lexi és Cornelia már ott várták.Az utóbbi épp a pincér nő vérét szívta ki.Garrett felé nézett.
-Még jó, hogy rajtunk kívül nincs itt senki.Tényleg, miért nincsenek itt az emberek?
-Cornelia mindenkinek aki beakart jönni azt mondta, hogy mára bezárt a kávézó.,,Rose a pincérnő megbetegedett emiatt ma korábban zárt"-Lexi ujjaival macskakörmöt mutatott a levegőbe.
-Ahogy látom elhalálozás miatt nem fog egyhamar kinyitni a kávézó-biccentett mosolyogva Chris Cornelia felé.
Cornelia még egy utolsót kortyolt a nőből majd élettelen testét a földre dobta.Arcán elégedett mosoly játszott, száját ragacsos vért vette körül.
-Ne tegyetek úgy mintha annyira érdekelne titeket-lépet ki a pult mögül még mindig mosolyogva-Ez a kis csitri mindenkinek az agyára ment, ennek a helynek is csak jót tesz a változás-Cornelia oda sétált Garrett elé akinek fülig ért a szája.-Látom jól szórakozol.
-Még szép.Voltak ütős buliink de ez ami ma volt,meg ami az elmúlt hónapokba.Mindig is kíváncsi voltam, hogy milyen vagy Blood Rippahként és meg kell mondanom nagyon tetszik amit látok-szemében vágy csillogott, majd egy pillanatra megbántottságot színlelt.-Azért mondjuk kicsit haragszom, hogy a régi buliitokról lemaradtam, meg azért , hogy 28 évet kellett várnom erre-Garrett körbe mutatott.
-Hidd el vissza sírod még az érzelmekkel rendelkező Corneliát, de addig is használd ki Blood Rippah jelenlétét ameddig lehet-mosolygott Chris.
-Ugye tudod, hogy ennek a mondatnak tökre nem volt értelme-intézte szavait Lexi Chrishez.Chris válaszkép vigyorogva megvonta a vállát.
-Szóval használjam ki amíg lehet, ezek szerint még ennél is lehet jobb?-kérdezte Garett most már minden figyelmét Corneliának szentelve.
-Ezerszer jobb-suttogta Garrett szemébe nézve.
Garrett tett még egy lépést Cornelia felé majd közelebb hajolt hozzá és lenyalta az álláról a vért.Corneliából ennek hatására egy halk sóhaj tört fel, majd megérintette Garett arcát és szenvedélyesen szájon csókolta.
-Na aszem jobb lesz ha most mi lelépünk-szólalt meg Chris.
-Egyetértek nem szeretném végig nézni ahogy ezek ketten egymásnak esnek-helyeselt Lexi majd Chrissel a nyomába kiléptek a kávézóból maguk mögött hagyva Corneliát és Garrettet akik épp egymásról tépték le a ruhát, hogy elmerülhessenek a testi gyönyörökbe.
1987.
-Ezt abba kell hagynod-mondta Chris kicsit ingerülten-ahogy telnek az évek ha Blood Rippah vagy egyre rosszabb vagy.
-Én ezt nem így látom-forgatta a szemét Cornelia.Chrissel kint álltak a sötét utcán és veszekedtek.
-Ó tényleg.Miért is nem lepődök meg a válaszodon, hiszen neked ez a normális, pedig nem az.Az előbb nyírtad ki a polgármestert a családja szeme láttára.Utána pedig, hogy ne legyenek szemtanúk felgyújtottad őket az egész házzal együtt.
-Valahogy elkellet őket hallgattatnom, nem derülhet ki, hogy vámpír vagyok-vonta meg a vállát lazán mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne.
-Cornelia...az istenit...-Chris nem tudta mit mondjon.
-Most mit akadsz ki ezen?Máskor is öltem ebereket, jó sokat.Ahogy vámpírokat is.Ezért is rettegnek tőlem ha csak a nevemet meghallják.Nem tudom, hogy ez mitől lenne másabb mint a többi.
Chris nem válaszolt csak nézte Corneliát.Arcán csalódottság, düh és félelem játszott.Cornelia ahogy az arcát nézte rádöbbent valamire.
-Nem lehet, hogy inkább te változtál? Régen se voltál oda minden Blood Rippahs tettemért, de az uttobb időkben máshogy viselkedsz-felsóhajtott-azt hittem azt az énem is szereted.Azt hittem, hogy szereted ahogy bulizunk és nem érdekel semmi, hogy embereket ölünk meg nem számolva a következményekkel majd a vértől feltöltődve, erőre kapva egymásnak esünk.
-Én ezeket szeretem is, csak... csak nem tudom.Mint mondtam ez már nem olyan mint régen.De ezt nem csak magam miatt mondom hanem miattad is.Segíteni akarok neked.Neked se tesz jót ha ilyen vagy, ha majd a későbbiekben újra csak Cornelia leszel nem akarlak szenvedni látni a tetteid miatt-hangjából szomorúság hallatszott.
-Kösz , hogy aggódsz értem de magam is eltudom dönteni, hogy mi nekem a jó-Corneliába halványan megmozdult egy érzés.A szomorúság.-Tudod sohasem hittem volna, hogy pont te leszel az aki szemrehányást tesz nekem, aki kioktat.
-Én nem....-mentegetőzött.
-Nem érdekel-vágott közbe Cornelia, az érzés egyre nagyobb lett benne és keveredett némi bűnbánattal-szeretnék most egyedül lenni-mondta majd elindult hátra fele.
-Várj, ugye nem tűnsz el?-kérdezte Chris kétségbe esetten-nem azért mondtam, hogy elváljanak útjaink.
-Tudom-a kérdést elengedte a füle mellet-csak egyet ne felejts el Chris.Lehet, hogy hamarosan újra az érzelmekkel teli lány leszek, de Blood Rippah akkor is mélyen , de megmarad bennem és kitudja, hogy mikor jön újra elő.De ha megtörténik iszonyat nagy vérengzés lesz.
