Beszélgetés az exszel
Jasper és Emmett leültek a nappaliba nézni az az napi baseball meccset. Bár játszani jobban szerették azért a tv is elégé lekötötte őket.
Carlisle a dolgozószobájába ment.Volt néhány papírmunka amit még elkellet intéznie.
Edward a szobájában feküdt azon az ágyon ami Bella miatt került még a szobába. Charlie szülinapján gondolkodott ami 3 nap múlva lesz.Bella elhívta őt magukhoz, mondván legalább jobban összebarátkoznak Charlieval. De erre Edward annyira nem fogadott volna.
Cornelia pedig épp Edward szobája felé tartott. Most, hogy Lexi elment Chrishez és Garetthez a város végén lévő kis panzióba, Cornelia úgy gondolta beszélget egy kicsit Edwarddal.Az ajtaja előtt megáll, majd bekopogott.Bentről egy halk szabad hallatszott ki. Cornelia benyitott a szobába, az ajtót becsukta maga mögött.
-Szia-köszönt neki mosolyogva-zavarok?
-Szia.Nem dehogy.Mit szeretnél?-Edward viszonozta a mosolyt.Felült az ágyban miközben a lányt nézte.
-Gondoltam megejthetnénk azt a beszélgetést amiről múltkor szó volt-közelebb lépet-meg szeretnék tőled kérni egy- két tanácsot.
-Mivel kapcsolatban?-kérdezte kíváncsian, maga mellett megpaskolva az ágyat.
Cornelia odament az ágyhoz majd leült Edward mellé.
-Jacob-válaszolta.Segélykérően nézett a fiú szemébe.Remélte, hogy tud neki valami jó tanácsot adni.
Edward Cornelia szemébe nézett, száját féloldalas mosolyra húzta. Cornelia nem tehetett róla de ettől a mosolytól mindig elolvadt, de most gyors észbe kapott és elterelte róla a gondolatait.
-Szóval az exedtől kérsz tanácsot, hogy összejöjj e egy vérfarkasan?-kérdezte gúnyosan.
-Hé ha nem akarsz segíteni mond azt-húzta fel a szemöldökét.
-Jól van, csak vicceltem-lökte játékosan oldalba-mit szeretnél pontosan hallani?
-Szerintem te is tudod-kezdte.-Szerinted ha adok magunknak egy esélyt az jól jöhet ki? Nem lesz nagyon gáz, hogy ő vérfarkas én meg vámpír vagyok?
-Gondolod át az életed, szerintem sok minden van amire mások azt mondanák, hogy gáz.De szerintem Cornelia Monteznek semmi nem gáz-kezét rátette a lány kezére.-Ha szereted és ő is szeret téged, akkor nem lehet gond köztettek az, hogy mások vagytok.Szerintem ragad meg most a lehetőséget, mielőtt észbe kapsz és azt veszed észre, hogy már mással van együtt.
Cornelia egy kis ideig csak Edward szemébe nézett némán.Majd egy hálás mosollyal az arcán Edward nyakát átkarolva megölelte.Edward Cornelia derekát átölelve viszonozta az ölelést.
-Most akkor ez azt jelenti, hogy jöjjek vele össze?-kérdezte kuncogva.
Edward még mindig Corneliát ölelve hangosan felnevetett.
-Igen, azt.
Cornelia lassan hátrahúzódott az ölelésből.Egy darabig még egymás szemébe néztek.Mindkettőjük fejébe a közös emlékek kavarogtak.
-Mit nem adnék azért, ha most halhatnám a gondolataidat-érintette meg lágyan a lány arcát. Cornelia rátette Edward kezére az övét.
-Szerintem egyikünknek se lenne jó ha tudnád mire gondolok-mondta majd levette Edward kezét az arcáról.
Szíve mélyén még mindig szerette Edwardot, de amióta megismerte Jacobot azóta lettet arról, hogy vissza szerezze az exét. Lexinek azt mondta, hogy hülyeséget fog csinálni de ez már érvényét vesztette.Nem fogja tönkretenni Bellával való boldogságát.
-Kösz-mosolygót rá újra, majd meghallotta, hogy az emeleten csipog a telefonja.Smse jött.- Azt hiszem most jobba ha megnézem ki zaklat-bökött az ajtó felé-de van egy sejtésem ki lehet. Lexi mostanában nem tud leszállni rólam-forgatta a szemét majd Edward kezét elengedve felállt.
-Hé, most jutott eszembe-szólt utána-épp azon gondolkodtam, hogy Charlienak 3 nap múlva születésnapja lesz.Augusztus 23 -án. Ami azt jelenti hamarosan neked is szülinapod lesz, rá 10 napra.
Cornelia elhúzta a száját.
-Nos igen, kösz, hogy emlékeztetsz rá.De kérlek ne terjeszd a többieknek, nem akarom, hogy tudjanak róla.
-Ezek szerint még mindig nem szereted a szülinapodat-nem kérdésnek szánta de Cornelia így is válaszolt rá.
-Még is, hogy szeretném.Folyton csak az 5. amikor Aro megölte az anyám, meg a 18. szülinapom jut róla eszembe, amikor pedig átváltoztatott. Ha netalántán mégis megfeledkeznék róla van olyan kedves és emlékeztet rá-mondta bánatosan.
-Sajnálom-mondta együtt érzően.
-Ne sajnáld, nem te tehetsz róla.Csak tényleg annyit kérek, ne szólj senkinek...különösképp Alicnek ne-mondta szája szélén halvány mosollyal.
Edward válaszképp mosollyal az arcán bólintott.
-Kösz-mondta végszóként majd lement az emeletre.Épp bement a nappaliba amikor az apját látta meg a kanapén ülve.Újságot olvasott. Mikor észrevette Corneliát letette az újságot és rámosolygott.
-Smst kaptál.
-Igen tudom. Hallottam, de azért kösz-mondta barátságosan majd odalépett a dohányzó asztalhoz ahol hagyta a telefonját. Felvette majd megnézte az smst.
Drága Cornelia!
Megkaptam az üzeneted.
Sajnálom, hogy ennyi galibát okoztam, mint a titokkal az apádról, mint pedig a szolgáimmal.
Hogy jóvátegyem segítek.Sok kérdésed van, és én tudom hol találod meg a válaszokat.Ott ahol minden elkezdődött, ott ahol az életed nagy fordulatot vett.Szülőhazádba , Versaillesbe.
Remélem megtalálod a válaszokat.
Szeretettel
Aro.
