Vérfarkasok
Pár óra múlva Cornelia elment a cuccaiért és a kocsijáért, amivel nem messze az erdőtől parkolt le.
Közben a Cullen házban Emmett és Alice beszélgettek a földszinti kis erkélyen. Emmett neki támaszkodott a falnak, Alice pedig felült a korlátra.
-Tudod sok mindenről hallottam már, de ez amit Cornelia mond, ez szinte lehetetlen. - mondta Emmett.
- Igaz, de miért hazudna?- kérdezte Alice- de azt hittem hogy te se kételkedsz benne.
- Nem azt mondom hogy kételkedek benne,csak fura ez az egész. Lehet bele kéne nézned a jövőjébe.
- Tudod hogy ez nem így működik. De amúgy is mi az igazi oka hogy ennyire foglalkoztat? Tényleg azt hiszed hogy nem stimmel vele valami vagy csak az nem tetszik hogy vissza szólt neked és lesz valaki a házban aki nem hagyja magát?- kérdezte Alice mosolyogva.
Emmettnek egy pillanatra elállt a szava.Majd megsértődve elindult befelé a házba.
- Kabdbe Alice.- vetette még oda neki mielőtt becsapta az üvegajtót.
Alice kacarászni kezdett majd Emmett után ment.Mikor belépett az ajtón Edwardra pillantott aki a komódnak támaszkodva állt.
- Hallgatóztál nem igaz?
Edward bólintott.
- Hidd el megértelek titeket, először nekem is furcsa volt. De Corneliába nyugodtan megbízhatok,jó fej csajszi. - villantotta elő féloldalas mosolyát. Alice vissza mosolygott rá.
Ekkor gurult be az udvarra Cornelia fekete Audia.Majd leparkolt a garázsba ahol Carlisle várta. Cornelia leállította az autót,kiszállt,majd a csomagtartóhoz sétált és kiemelt egy bőröndöt.
- Csak ennyi holmit hoztál?- kérdezte Carlisle.
- Igen. Nem tudtam hogy 1-2 napnál tovább leszek.De mivel Edward nagyon marasztalt... - forgatta a szemét Cornelia- majd otthonról küldenek nekem pár cuccot. Horvátországból már holnap itt lesz.
- Horvátország?Ott élsz?
- Jelenleg igen.De jó pár helyen van még házam.
- De hogy tudsz ott élni?A napsütés.... Vagy ki se mozdulsz a házból?- érdeklődött Carlisle.
- De kiszoktam mozdulni-mosolygott Cornelia- csak tudni kell a fortélyokat. De ez így jó , szeretem a kihívásokat. - kacsintott Carlislera.
Carlisle elmosolyodott.
- De gondolom nem azért vártál rám a garázsba hogy a cuccaim mennyiségéről beszélgess velem. - mondta Cornelia majd elindult befelé.
- Igaz,a vadászási dolgainkról szerettem volna beszélni veled. -Carlisle követte.
- Áhá, nyugi azt már levettem hogy állat vérrel táplálkoztok. De amint látod én is- mutatott aranyszínű szemére.
- Igen azt látom- mosolygott-így talán könnyebb is lesz amit mondok.Tudod van egy bizonyos határ az erdőben amit nem léphetünk át. Ez az egyik pont ami szerepel a szerződésben.
- Szerződésben?Még is kivel , a pápával? - viccelte el Cornelia.
- Vérfarkasokkal. - mondta komoly tekintettel Carlisle.
Cornelia megtorpant.
- Hogy micsoda? Vérfarkasok? Azt hittem azok csak a mesékbe vannak. - lepődött meg Cornelia.
- Ahogy a fél vámpírok is-kiabált ki a nappaliból Emmett.
Cornelia a szemét forgatta:
- Oké szóval vérfarkasok rendben.Szóval mi is ez a szerződés?
- Mikor sok éve ide jöttünk szerződést kötöttünk a vérfarkasokkal-merült bele Carlisle - ami szerint nem mehetünk a területükre,nem vadászhatunk a területükön és mindenek felett nem haraphatunk meg embert.Még a mi területünkön sem. Cserébe békén hagynak és nem ölnek meg minket.
- Ja, mint ha megtudnának. - kiabált közbe Emmett.
- Mindig ennyire el van magától szállva?- súgta oda Cornelia Carlislenak miközben a fejével a nappali felé bökött.
Halk morgás hallatszott a nappaliból. Carlisle felnevetett.
- Oké. Értem. Nem megyek át ,nem ölök embert. Világos. Ne aggódj nem csinálok galibát. -Cornelia megérintette Carlisle karját majd rá mosolygott.
- Köszönöm.
- Nincs mit-mosolygott vissza Carlisle.
Cornelia és Carlisle tovább mentek be a nappaliba ahol a Cullen család többi tagja volt.
- Nos akkor én most felviszem a bőröndöm. - szólalt meg Cornelia majd elindult a lépcső felé.
- Tudod azért a helyedbe vigyáznék a vérfarkasokkal,nem olyan ártatlanok mint ahogy annak tűnnek. Ha valami történne nem biztos hogy megtudnál velük birkózni - szólt utána sunyi mosollyal Emmett.
Cornelia megfordult a lépcső tetején, felvette legragyogóbb mosolyát.
- Köszi a figyelmeztetést, de nagy lány vagyok.Megtudom magam védeni. - válaszolta majd befordult a folyóson.
