7.fejezet

Családi örökség

Cornelia miután hazaért egyszerre ágyba feküdt és elaludt.Jó régen volt már az utolsó alkalom.Álmatlanul aludta át az éjszakát.
Másnap reggel telefonja csörgésére ébredt fel. Álmosan nyúlt a telefonjához.Horvátországi otthonából hívták.
-Mi a francot akarnak reggel 7 órakor?
Felvette a telefont ,majd morcosan beleszólt:
-Igen?
-Jó reggelt Cornelia. Mr. Andrews vagyok. Zavarok?
Thomas Andrwes Cornelia úgy mond szolgálója volt.Bár Cornelia barátként tekintett rá.
Még az 1800 as években mikor ember volt Thomas szolgálta a királyi családot. Cornelia miután vámpírrá változott egy ideig nem látta.De aztán az 1900 évek elején ismét találkozott vele.Őt is átváltoztatták. Onnantól kezdve Thomas újra ,,szolgálta" őt. Cornelia mondta neki ,hogy erre semmi szükség,az már régen volt. De Mr.Andrews ettől volt boldog.Így hát ráhagyta.
-Aludtam,de mindegy.Egyszer úgyis elkellet kezdenem ezt a napot.
-Sajnálom ,hogy felébresztettem ,de ön mondta ,hogy feltétlenül hívjam fel, ha megjavították a nyakláncát.
-Kész is van?-Ült fel izgatottan az ágyában.
-Igen,ma reggel mentem el érte az ékszerészhez.Gondoltam megkérdezem ,hogy  érte jön e vagy elküldjem postán.
-Hát...- egy pillanatra elgondolkozott- tudja mit, majd meglesz ha hazamegyek .Otthon megvár.-mondta Cornelia  fájó szívvel.
Még az 5. szülinapjára kapta azt a nyakláncot édesanyától, mielőtt meghalt. Az édesanya az apjától kapta, de attól még ő imádta.Nem foglalkozott azzal, hogy egyszer a szemét apjáé volt. Folyton azt hordta ,sose vette le.
-Rendben.Addig is biztonságos helyre teszem.
-Oké .köszönöm.
-Viszlát Cornelia.
-Viszlát.- köszönt el majd kinyomta a telefont.Ledobta az ágyra ,majd felkelt és be ment a fürdőszobába.

Bella begurult  furgonjával Cullenék kocsifelhajtójára.
Bella megbeszélte Alic-szel ,hogy reggel 8 ra átjön, hogy aztán együtt elmenjenek ajándékot venni Charlienak.
1 hét múlva itt van az apja szülinapja ,és még fogalma se volt róla mit vegyen neki. Ezért kérte Alice segítségét. Alice ragaszkodott a reggeli találkához ,mondván lehet több órán keresztül is eltarthat a vásárlás.Remélte ,hogy nem.
Bella leparkolt ,majd kiszállt a kocsiból. Felsétált a lépcsőn a bejárati ajtóhoz majd bekopogott.
Eltelt egy két perc ,majd Bella ismét bekopogott.
Nem értette ,hogy Alice mért nem nyit már ajtót.Bella ránézet az órájára. 08:02. Pontosan érkezett,akkor hol van Alice,vagy a többiek...
-Szia.Kit keresel?-köszönt neki egy ismeretlen hang.
Bella felnézett az órájáról. Előtte a nyitott üvegajtóban egy ismeretlen vámpír lányt állt, akin egy rózsaszín köntös és egy fehér papucs volt.
-Szia.Én..öö Alichez jöttem.
-Neki és Cullenéknek dolguk van ,de szerintem mindjárt itt vannak.
-Oké, rendben.-biztos vadászni mentek-ne vedd tolakodásnak de te ki vagy?
-Óó,bocsi...Cornelia vagyok.Edward barátja.És te?
-Bella. Edward barátnője.
-Bella...az a Bella. Váu őrülök ,hogy megismerhetlek.-mosolygott Cornelia.-Sokat hallottam már rólad.-megfogta a kezét.-De gyere be, ne ott kint ácsorogjunk.
Bementek a nappaliba.Bella leült a kanapéra ,Cornelia pedig vele szemben foglalt helyet a fotelban.
-Hát örülök ,hogy örülsz-jött zavarba Bella-szóval te Edward barátja vagy.És honnan ismered?
-Hát....úgy 80 évvel ezelőtt együtt jártunk.
Bella egy pillanatra lefagyott.Edward sose mesélt neki Corneliáról, Ms. Szuper bombanőről.Ugyan
is bár Bella mikor meglátta akkor is szépnek találta,de most hogy megtudta Edwarddal járt, feltört benne a féltékeny kis manó és úgy gondolta ,hogy a csaj csoda szép, a nyomába se érhet.
-Hé Bella-csettingetett Cornelia.-Itt vagy még?Minden oké?
-Mi..igen,persze.Csak egy pillanatra elgondolkodtam.
-Áhh. Sejtem is min.De nyugi nem kell aggódnod. Edwarddal mi már csak barátok vagyunk.
-Hát persze -villantott egy erőltettet mosolyt Bella.
Ekkor érkeztek meg Cullenék.Alice  egyszerre odalépet Bellához.
-Szia.Bocsi kicsit megcsúsztam,de már mehetünk is.
-Semmi baj.Addig elbeszélgettem Corneliával..volt témánk
Edward elindult Bella felé ,hogy köszöntse ,de hirtelen megállt Alice mellet és Corneliára meredt.
-Jaj ,ne néz már így- állt fel Cornelia majd Edward elé lépett.- Az a te sarad lesz ,hogy nem meséltél neki rólam.De mi viszont tisztáztuk ,hogy veled csak barátok vagyunk.
Cornelia megérintette Edward vállát, majd hátra felé elindult a szobájába.
-Amúgy is, te túl jó vagy nekem.-Kacsintott rá Cornelia majd eltűnt.

Cornelia pont akkor lépett be a szobájába ,amikor megszólalt a telefonja.Odalépett az ágyához ,megnézte ki keresi ,majd felvette.
-Szia ribanc.-köszönt mosolyogva.
-Te is hiányoztál.- szólt bele egy női hang a telefon másik felén.Lehetett hallani a hangján ,hogy ő is vigyorog.
-3  napja láttalak utoljára Lexi ,és már telefonálsz?
Lexi Cornelia legjobb barátnője volt. 1840- ben találkoztak egy bálon.Elkezdtek beszélgetni és megkedvelték egymást.Imponált nekik,hogy ugyan úgy leszarnak mindent.És még rengeteg közös tulajdonságot fedeztek fel egymásban.
-Gondoltam megkérdezem, nem e romboltad le még Forksot.-nevettet Lexi.
-Ha ha ha. Ez aztán nagyon muszáj volt.
-Na ná. Hisz ismersz .És amúgy mi a helyzet?A szépfiúd meg van?
-Igen , és köszöni jól van.Sőt nagyon jól.
-Mért van  az érzésem ,hogy neked ez  nem jó?
-Nincs ilyenről szó...Csak ma megismertem a barátnőjét,Bellát.
-És mi ebben a meglepő.Tudtad ,hogy van csaja.
-Ja.....
Pár percig csak a csendet lehetett hallani.
-Óóó ne ,te most gondolkodsz. Mond hogy nem fogsz hülyeséget csinálni......Cornelia-szólongatta Lexi.-Cornelia.....ajh,hülyeséget fogsz csinálni.-sóhajtott egyet.
-Talált.Hülyeséget fogok csinálni.-válaszolta.